Zuglóról

Forrás:Wikipédia

Budapest XIV. kerülete

Budapest XIV. kerületének címere
Budapest XIV. kerületének címere
Fekvése

A mai Zugló, Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület. Északon Budapest IV. kerülete, északnyugaton Budapest XIII. kerülete, északkeleten Budapest XV. kerülete, keleten Budapest XVI. kerülete, délkeleten Budapest X. kerülete, délen Budapest VIII. kerülete, délnyugaton Budapest VI. kerülete és Budapest VII. kerülete határolja.

Határa a Dózsa György út – Vágány utca – Rákosrendező pályaudvar – Rákosszentmihályi körvasút – Kerepesi út vonala.

Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával és Pest belső területeivel, valamint a gödöllői HÉV-vonala révén Budapest környékével egyaránt.

Zugló Pest tüdeje: 2 400 000 négyzetméter zöldfelület található területén, beleértve a város egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is.

Elhelyezkedése Budapesten belül

Elhelyezkedése Budapesten belül

Története

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a magyar országgyűléseket 1286 és 1540 között és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városligetben vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.

I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetetésével. 1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező s vele Zugló történelme ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület homoksivatagból lassan kultúrterületté és később településhellyé vált.

19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as90-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, később a Bosnyák tér környéke is. A Városliget kiépítése a milleniumi ünnepségekre kezdődött meg, 1906-ra készült el a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere. A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye.

A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. “alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.

A XIV. kerületet 1930-ban alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott.

második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült. (Például a Füredi úti, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti.) 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. A Sugárt 2004-től kezdve felújították, korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így Zuglónak ismét van saját mozija.

Polgármesterek

Városrészek

Zugló térkép a városrészek határaival>>>>

Alsórákos
Zugló legnagyobb területű része, a körvasút és a Nagy Lajos király útja között található. Keresztül folyik rajta a Rákos-patak, és itt van a legendás középkori országgyűléseknek a színhelyének, a hajdani Rákosmezőnek egy része is. A városrész központja ma a Bosnyák tér, amely nevét az I. világháború idején itt állomásozó bosnyák katonákról kapta. Akkor még többnyire homokbuckák tarkították a teret, de környékén náddal és sással benőtt részek is előfordultak. Később a lakóházak építésével szinte párhuzamosan kiépült a nagybani piac, a környező falvak, Csömör, Mogyoród, Cinkota, Kistarcsa termelői itt adták át áruikat a pesti kereskedőknek.

Herminamező
A Herminamező a Hermina út – Thököly út – Nagy Lajos király útja – Teleki Blanka utca és a váci és a szolnoki vasútvonal által határolt területen fekszik. A városrész névadója a Hermina-kápolna, melyet József nádor 1843-ben elhunyt Hermina nevű leánya emlékére – aki nagyon kedvelte a környéket – kezdtek építeni. A 19. század második felében Herminamező víz-gyógyintézeteiről, szanatóriumairól volt híres, és keresett nyaralóhelyként tartották nyilván. Sok karitatív intézmény is ide települt. A városrész másik jellegzetessége, hogy az 1940-es évekig bolgárkertészetek voltak itt, s virágzott a belterjes növénytermesztés. A családi házas, villatelkes, nyaralópalotákkal ékesített Herminamező arculatától idegenek az 1960-as években emelt épületek.

Istvánmező
Istvánmezőnek a Dózsa György út, Ajtósi Dürer sor, Hermina út páros oldala, a Thököly út, Hungária körút páros oldala és a Kerepesi út által határolt része tartozik a XIV. kerülethez, a többi a VII. kerület része. A 19. század végén még beépítetlen volt, északi részén a 20. század elején előkelő villanegyed épült. A hajdani villák egy részében ma külképviseletek működnek, ezért a városrészt diplomáciai negyedként is szokták emlegetni. Istvánmezőt a hazai sportélet egyik centrumának is tekinthetjük, itt található a Nemzeti Sportcsarnok és a hozzá tartozó Olimpiai Csarnok, a Puskás Ferenc Stadion (a volt Népstadion) és a hozzá csatlakozó objektumok: a Kisstadion, a Játékcsarnok, a Körcsarnok, a Papp László Budapest Sportaréna, az utóbbi mellett a Stadion szálló és közelükben a Testnevelési és Sportmúzeum.

Kiszugló
A XIV. kerület legkisebb városrésze, mely a Thököly út – Nagy Lajos király útja – Egressy út – Róna utca által határolt területen található. Területén még a 19. században is egy domb magasodott, rajta két lakóház volt csupán. Itt szálltak meg a városból érkező vadászok vadászat idején. Mára eltűnt a domb és a két ház is. Az 1880-as években kezdett fejlődni, akkor már Kis-Szuglóként emlegették. Ez idő tájt kezdtek parcellázni, sokan vettek telket itt és építettek házat vagy nyaralót.

Nagyzugló

Belső-Zugló déli részén található Nagyzugló, a Nagy Lajos király útja – Egressy út – Róna utca – Kerepesi út által határolt területen. A 19. században Nagy-Szuglónak hívták. Többnyire lakótelepek jellemzik az itteni városképet. Méretéhez képest szegény ipari üzemben és kulturális létesítményekben. A zuglói helytörténészek helyi védelemre javasolják az 1939-ben, a Bátorkeszi út – Kaffka Margit út és környékén épült ún. vitézi telepet. Az 51 épület lakásainak átlagos alapterülete 78 m2, tervezésükben több neves építész vett részt.

 

Rákosfalva

Rákosfalva 1872-ben vált önálló településsé az akkori Erzsébetváros területén fekvő Zsivora-majorból. 1894-ben a X. kerülethez csatolták; 1935-ben pedig átkerült a XIV. kerülethez. Az Örs vezér tere – Füredi utca – Gvadányi utca – Kerepesi út által határolt területen fekszik. Elsősorban mezőgazdasági településnek számított, tehenészek, zöldségtermelők lakták, akik más Pest megyei községekből költöztek ide. Rákosfalvának az 1940-es évekig kiemelkedő szerepe volt Budapest élelmezésében. A település fellendülését segítette az 1888-ban megnyitott budapest-cinkotai helyiérdekű vasútvonal. E városrészt még az 1940-es évek elején is falusias jellegűnek tartották, szinte kivétel nélkül földszintes házak sorakoztak itt váltakozva egy-egy nyaralóval vagy villalakással. Az 1970-es években Rákosfalva helyén felépült a Füredi úti lakótelep, a régi városnegyed pedig teljesen eltűnt. Múltjából az Álmos vezér téri templom, az iskola, a templomkertben a kőkereszt és egy I. világháborús emlékmű maradt meg.

Törökőr

A Thököly út – Róna utca – Kerepesi út – Hungária körút által határolt városrész. Nevét onnan kapta, hogy a 150 éves török megszállás alatt ezen a környéken hosszabb ideig állomásozott egy szpáhicsapat. A századforduló tájékán még csak a Mexikói úton állt néhány polgárház, Törökőrön többholdas beltelkeken bolgárkertészek gazdálkodtak, néhány tejgazdaság is üzemelt. A 20. század első negyedében kezdődtek a magán- és bérházépítkezések. Az 1950-es években indult tömeges méretű lakásépítés ezen városrész karakterét is alapvetően megváltoztatta. A városkép nem egységes, a családi házak és a két-három emeletes lakóházak mellett a magas sáv- és pontházak is megtalálhatók. A lakóövezet mellett számos közintézmény, és az Egressy út – Mogyoródi út – Mexikói út által határolt területen ipari negyed található.

Városliget

Budapest legnagyobb közparkja, a Városliget, 1935 óta a XIV. kerület része. A Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor – Hermina út – Kacsóh Pongrác út – Hungária körút – Varannó utca – Vágány utca közötti területen található. Talaja az ős-Duna hordalékából keletkezett, a 4-5 m vastag agyagos homokréteget csupán 30 cm-es termőréteg borítja.

A területet IV. Béla adományozta a nyulak-szigeti (később Margit-szigeti) Domokos-rendi apácáknak. A török hódoltság alatt elpusztult fák pótlását Mária Terézia rendelte el 1751-ben, majd II. József újabb fásítási rendeletet adott ki. A Liget első megnevezései Stadtwald, Stadtwaldchen, Városerdőtske, Városerdő, Újvároserdő voltak. I. Lipót a Városerdőt Pestnek ajándékozta, s a Városi Tanács 1755 és 1757 között fűzfákkal ültette be. Ettől kezdve a pesti polgármesterek fejlesztési tervei mindig számoltak a Városligettel. 1794-ben Boráros János, Pest város tanácsának főbírája mulató- és üdülőhely létesítését javasolta ezen a területen. 1799-ben Batthyány József hercegprímás fásítási kötelezettséggel 24 évre bérbe vette a Ligetet, s Witsch Rudolf mérnököt bízta meg a munkák irányításával. Witsch a mocsaras részen módszeres szabályozással két tavat alakított ki, melyben két sziget állt. A nagyobbik, amelyen ma a Széchenyi fürdő található, volt a Páva-sziget, ezt később József nádorról Nádor-szigetnek nevezték el. Ennek sziget volta a 19. század fordulója előtti rendezések következtében megszűnt. A másik sziget, amely a rávezető dróthídról akkor a Drót-sziget elnevezése kapta, ma Széchenyi-sziget néven ismert. Itt ál a Vajdahunyadvár és a benne elhelyezett Mezőgazdasági Múzeum.

Az 1808-ban megalakult Szépítő Bizotmány a Liget fejlesztéséről i s gondoskodik, az első nagyszabású fejlesztési tervek József nádor nevéhez fűződnek, akinek emlékét a Nádor-sziget őrizte sokáig. Az ő alcsúti birtokáról kerültek ide a Ligetre máig jellemző platánok. Pest-Buda-Óbuda egyesítésével, 1873-ban a Liget Terézvároshoz, majd 1882-ben Erzsébetvároshoz került, s 1935-től lett a XIV. kerület része. Az Andrássy út folytatásaként 1885-ben készült el a Ligeten átvezető Stefánia út.

A városrész az 1885. évi országos kiállítás és az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmából számos új építménnyel és kulturális létesítménnyel gazdagodott. 1918 és 1973 között a Budapesti Nemzetközi Vásárnak adott otthont 250 ezer m2 területen.

A Hősök tere nevét 1932-ben kapta. Parkosított terület volt még az 1930-as évek második felében is. Az 1938-ban itt tartott 34. Eucharisztikus Kongresszus alkalmával vágták ki a fákat, s ekkor kapott a tér díszkőburkolatot. 1945 után nagygyűlések és felvonulások színhelye, 1950-ben kiszélesítették. 1991 augusztusában a térre látogatott és a Szépművészeti Múzeum előtt szentmisét mutatott be II. János Pál pápa. Itt található a Vakok Kertje, amelyet Európában az elsők között hoztak létre 1972-ben. A Vakok Intézetéből könnyen megközelíthető és kerítéssel védett parkot úgy alakították ki, hogy a látássérült emberek önállóan tudjanak sétálni, pihenni. A főbejáratnál elhelyezett plasztikus térképen kitapintható a kert alaprajza, Braille-írással pedig a kert fáiról, cserjéiről és virágairól kaphatnak információt. A Városligetnek jellegzetes és értékes növényvilága van.

(zuglo.hu)

Híres emberek, akik Zuglóban éltek

Share This